Az Európai Unió politikai rendszerének sajátosságaiból adódóan az sem teljesen egyértelmű, hogy ki tekinthető a szervezet vezetőjének. Bár a legerősebb hatalom a bizottság elnökénél van, Ursula von der Leyen riválisának tekinthető azonban az Európai Parlament, illetve az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke is. Előbbi a jelek szerint meg is pályázná a bizottsági elnöki posztot, utóbbi pedig az elmúlt években többször is konfrontálódott a bizottsági elnökkel, miközben igyekezett látványos politikai pr-akciókkal tekintélyt szerezni. A politikusok között fiatalnak számító 47 éves volt belga miniszterelnök mandátuma jövőre lejár, és gyakorlatilag esélye sincs arra, hogy meghosszabbítsák megbízatását. Az unió vezetőit bemutató sorozatunk második részében Charles Michel teljesítményét elemezzük.
Az Európai Unió politikai rendszerének sajátosságaiból adódóan az sem teljesen egyértelmű, hogy ki tekinthető a szervezet vezetőjének. Bár a legerősebb hatalom a bizottság elnökénél van, Ursula von der Leyen riválisának tekinthető azonban az Európai Parlament, illetve az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke is. Előbbi a jelek szerint meg is pályázná a bizottsági elnöki posztot, utóbbi pedig az elmúlt években többször is konfrontálódott a bizottsági elnökkel, miközben igyekezett látványos politikai pr-akciókkal tekintélyt szerezni. A politikusok között fiatalnak számító 47 éves volt belga miniszterelnök mandátuma jövőre lejár, és gyakorlatilag esélye sincs arra, hogy meghosszabbítsák megbízatását. Az unió vezetőit bemutató sorozatunk második részében Charles Michel teljesítményét elemezzük.
A miniszterelnökök azonban egy másik elnököt is választanak, az Európai Tanács elnökét, aki az EU második legfontosabb tisztségviselője.
Az Európai Bizottság elnökéről – illetve az EP elnökéről – sorozatunk első cikkében írtunk, most az Európai Tanács vezetőjét mutatjuk be. Már csak azért is, mert hamarosan választások lesznek Európában, ahol a kontinens 500 millió választópolgára eldönti, ki kerüljön be az Európai Parlamentbe. Ennek a választásnak az eredménye alapvetően azt is meghatározza, hogy kik lesznek az Európai Unió elnökei.
Az elnöki mandátumok hossza nem ugyanolyan, megbízatásuk azonban ugyanakkor jár le, ezért egyetlen csomagban lehet kiválasztani minden fontos vezetőt Európában. Az Európai Bizottság elnökét öt évre választják, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnökeit pedig ennek felére, két és fél évre, tehát itt két mandátum fér bele egy parlamenti ciklusba. Az Európai Parlament elnökét ebben a ciklusban félúton cserélték, az elhunyt David Sassoli helyett a máltai, néppárti politikus, Roberta Metsola lett az elnök a második két és fél évre.
Az Európai Unió Tanácsa – korai nevén minisztertanács – az Európai Parlament mellett az unió másik törvényhozó szerve. Az Európai Unió Tanácsa a tagállami kormányokat gyűjtő szervezet. Jogilag ez egyetlen intézmény, de tíz különböző formátumban ülésezik, és mindegyik valamilyen jogalkotási területért felel. Mind a tízben az adott területért felelős miniszterek ülnek, attól függően, hogy miről tárgyalnak épp. Az ülést vezető miniszter pedig minden esetben a soros elnökséget adó tagállam minisztere, kivéve a Külügyi Tanácsot, amelyet mindig az Európai Unió külügyi főképviselője vezet.
De térjünk vissza az Európai Tanácsra. Mint írtuk, ez egy viszonylag új elnöki poszt, korábban itt is rotáció volt, és a tagállamok vezetői egymást váltva vezették az üléseket. Az a megoldás, hogy legyen egy állandó elnök, aki levezeti az üléseket, pont azért született meg, hogy legyen valami következetesség abban, ahogy ezeket az üléseket irányítják.
