2021 óta alkalmazzák a négylábú fűnyírókat a 12 gigawattóra tiszta villamos energiát előállítására képes napelemparkban. A birkák egyenletesen legelik le a növényzetet, ráadásul bevételi forrást is jelentenek. Bár a napelemeket a szokásosnál magasabbra kell telepíteni, a birkák itt árnyékra lelnek, védelemre az eső elől. Így mindenki nyer.
Ennek a megoldásnak van hivatalos elnevezése is: agrovoltaikus módszernek nevezik azt, amikor a napenergia-termelést a mezőgazdasággal kombinálják. Ez a földhasználat optimalizálásának módja az ökoszisztémák károsítása nélkül.
Agrovoltaikus kísérletek jelenleg is folynak Coloradóban, az Egyesült Államokban, és Franciaországban sikeresen alkalmazzák szőlőültetvényekben, ITT pedig egy új-zélandi példáról írtunk korábban.
A földre telepített napelemes rendszerek, napelemparkok sok kritikát kapnak azért, mert elveszik a területet a mezőgazdasági műveléstől. A földművelés és az energiatermelés azonban nem zárják ki egymást, sőt az agrovoltaikus rendszerek olyan szimbiózist tesznek lehetővé, amivel adott nagyságú földterületen maximalizálják a kihasználtságot.
Az ilyen többszörös hasznosításra sok példa van már világszerte, és több vizsgálat is rámutott arra, hogy a termésátlagok nemhogy csökkentek, hanem esetenként növekedést is mutattak.
Sőt! A Fraunhofer Intézet rámutatott arra, hogy az ilyen komplex célú hasznosítás összhatékonysága 60%-kal is nőhet, írta az energiavalasztohirek(pont)hu. (Nem arról van szó, hogy a napelempanelek alatt lévő kultúra ennyivel többet teremne egy átlagos szántóföldi területhez képest, hanem a napelemek által termelt áramból származó bevétellel együtt akár 60 százalékkal magasabb lehet az egységnyi területre vetített árbevétel.)