• szo. jún 3rd, 2023

Hírek és érdekességek a nagyvilágból

Olvass, szórakozz és adj el!

Meghalt Vágó István

ByMiklos

ápr 30, 2023

74 éves korában váratlanul elhunyt a magyar televíziózás meghatározó személyisége, a Demokratikus Koalíció politikusa.
74 éves korában váratlanul elhunyt Vágó István – tudatta közleményében a Demokratikus Koalíció. A párt, amelynek a közelmúltig elnökségi tagja volt, az alábbi szöveggel búcsúzott Vágótól:

A sikeres televíziós, az ország egykori legnépszerűbb vetélkedőjének vezetője, a Szkeptikus Társaság alapítója, a Demokratikus Koalíció elnökségében sok-sok éven át dolgozó társunk örökre itt hagyott minket. A tényekért, a tudományért, a rációért és a szabad, európai Magyarországért folytatott küzdelmét mostantól nélküle kell folytatnunk.

Tévés pályafutása
Vágó István 1949-ben született Budapesten. Édesapja egykor katolikus papnak készült, a pesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tanított. Édesanyja auschwitzi túlélő volt. Vágó István gyógyszer-vegyészmérnöknek tanult, majd a MEDIMPEX külkereskedelmi vállalatnál dolgozott. Képzett idegenvezető, de ezt a szakmát sosem gyakorolta.

1976-ban jelentkezett a Magyar Televízió által meghirdetett Riporter kerestetik vetélkedőbe, ahol Vitray Tamás a döntő után felajánlotta neki egy barkochbajáték vezetését. Ezt követően több vetélkedőt is vezetett, például a Van benne valamit.

Grétsy Lászlóval közösen 1987-től 1997-ig az Álljunk meg egy szóra! című nyelvművelő műsort készítette.
1997-től a TV2-nél volt, ahol a Mindent vagy semmit című műsort vezette, amit még a Magyar Televízióban kezdett, 1993-ban.
2000-től 2007-ig a Legyen Ön is milliomos! házigazdája volt az RTL Klubon.
2007 novemberétől a Pókerarc című vetélkedőt vezette Sebestyén Balázzsal.
2009 szeptemberében Párbaj címmel a TV2-n új vetélkedőműsor indult, amelynek játékmestere Vágó lett.
2012. március 26-tól néhány hónapig az átVágó című műsort vezette a STORY4-en, amit maga talált ki.
A Partizán műsorában nemrég Vágó István Gundel Takács Gáborral beszélgetett a kvízműsorokról.

igazából a liberalizmus szippantott be még 1968. augusztus huszonkettedikén, amikor a vonatcsatlakozást lekésve kis időre kint ragadtam Nyugat-Berlinben, s végigsétálva az éjszakát rájöttem, nekem ez a szabadság kell: a liberalizmus. Bő két évtizeddel később, ’89 nyarán, amikor itthon beköszöntött a rendszerváltás, körbejártam a formálódó új pártok gyűléseit, és a Jurta Színházban találtam meg azokat, akikkel rokonszenvezni tudtam. Az SZDSZ-t.

Persze. Ezért nincs bennem nosztalgia, sőt igazából vágy sem arra, hogy ismét televíziózhassak. Leszámoltam vele, tudomásul vettem, hogy ami nekem érték, ott már nem az. De azt még így is árulkodónak tartom, hogy az MTVA által üzemeltetett M3 csatornán, ahol ugye archívumból dolgoznak, Egri Jánost, Rózsa Gyurit meg a többieket vetítik, engem meg nem.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük